Navigálás a változó előírások tengerében VI.
2012/11. lapszám | Rátai Attila | 13 167 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Jó pár mérföldet megtettünk, és foglalkoztunk már dokumentálással, méréssel, szabványokkal és változásokkal. Be kell ismernem, elég nagy rendetlenség van a hajón. Arra gondoltam, mielőtt továbbhaladnánk, kicsit rendet rakunk. Mivel az érintésvédelemmel (újabban hibavédelemmel) foglalkozó szabványok lelke az MSZ HD 60364-4-41:2007, arra gondoltam, átszaladhatnánk rajta. A szabvány által említett sorrendben végigvesszük az érintésvédelmi módokat. Természetesen, amit tárgyaltunk, nem fogjuk újra átbeszélni, csak a hiányzó helyeket töltjük fel hajónk raktárának sós tengerlevegő itatta polcain. A szabvány neve: MSZ HD 60364-4-41 Kisfeszültségű villamos berendezések 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem.
A szabványról általában
A szokásos, számunkra teljesen érdektelen körítés után meghatározza a szabvány célját, amely a villamos berendezések áramütés elleni védelmével foglalkozik, és az EN 61140-en alapul. Az áramütés elleni védelem alapszabálya az EN 61140 szerint, hogy 1) az aktív részek ne legyenek hozzáférhetők és 2) a hozzáférhető részek ne legyenek veszélyesen aktívak, sem normál állapot, sem egyszeres hiba esetén.
A normál esetre szolgál az alapvédelem, egyszeres hiba esetére pedig a hibavédelem. Az áramütés elleni védelmet olyan fokozott biztonságú védelmi intézkedéssel is meg lehet valósítani, amely védelmet biztosít normál állapotban és egyszeres hiba esetén is.
A védelem normál esetben
- közvetlen érintés elleni védelem
- alapvédelem.
A védelem hiba esetére
- közvetett érintés elleni védelem
- hibavédelem.
A szabvány alkalmazási területe: a személyek és állatok áramütés elleni védelmének alapvető követelményeit határozza meg. A HD 60364-4-41 az alapvédelem és hibavédelem alkalmazásán kívül foglalkozik még a kiegészítő védelem követelményeivel is. A védelmi mód alapvédelem és független hibavédelem kombinációjából vagy fokozott biztonságú védelmi intézkedésből, és ha szükséges, kiegészítő védelemből kell, hogy álljon. Egy berendezés minden részében egy vagy több védelmi módot kell alkalmazni.
1. Alapvető védelmi módok:
- táplálás önműködő lekapcsolása
- (ez a legáltalánosabban alkalmazott
- védelmi mód, ezen belül is a nullázás),
- kettős vagy megerősített szigetelés,
- villamos elválasztás egy
- fogyasztókészülék táplálása esetén,
- törpefeszültség.
2. A különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó védelmi módokkal a HD 60364-7-es részei foglalkoznak.
3. A szabvány B mellékletében előírt védelmi módokat csak akkor szabad alkalmazni, ha csak szakképzett vagy kioktatott személyek, illetve általuk felügyelt személyek számára hozzáférhetők. Ezek a következők:
- védőakadályok használata,
- kézzel elérhető tartományon
- kívüli elhelyezés.
4. A szabvány C mellékletében előírt védelmi módok a berendezés szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzése alatt állnak úgy, hogy azon felhatalmazás nélkül nem lehet változtatásokat végezni. Ezek a következők:
- a környezet elszigetelése,
- védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel,
- villamos elválasztás egynél több fogyasztókészülék táplálása esetén.
Mikor nem szükséges érintésvédelem alkalmazása?
- Épületekben erősített szabadvezetéki szigetelők fémtartóinál, ha azok a kézzel elérhető tartományon kívül vannak elhelyezve.
- A szabadvezetékek vasbeton oszlopainál, amelyeknél a betonvas nem hozzáférhető.
- Olyan testeknél, amelyeket kis méretük vagy elhelyezésük miatt nem lehet kézzel megfogni, vagy amelyek az emberi test jelentős részével nem kerülnek érintkezésbe, feltéve, hogy a védővezetővel való csatlakoztatása nehézségekbe ütközik, vagy megbízhatatlan lenne. A szabvány példaként említi a csavarokat, szegecseket, adattáblákat, kábelbilincseket. (Én példaként említeném az álmennyezetek fémszerkezetét, amely elhelyezése miatt nem megfogható – most nem 4-6 méteres óriásokra gondolok. Ráadásul – hacsak nem kötik be mind az 532 412 darabot külön-külön – az egyes elemek közti csatlakozás is megbízhatatlan.)
- A kettős vagy megerősített szigeteléssel rendelkező szerkezeteket védő fémcsöveknél vagy fémburkolatoknál.
Most nézzük meg a különböző módokat…
Védelmi mód: a táplálás önműködő lekapcsolása.
Mielőtt az érintésvédelmi felülvizsgáló aláírná a megfelelt minősítést, pár dolgot ellenőriznie kell. Az összes testnek villamos összeköttetésben kell lennie a védővezetővel. Minden áramkörnek rendelkeznie kell egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védővezetővel. (Nem egyszer előfordul, hogy a főelosztó potenciálrögzítése hiányzik – a fő földelőkapocs nincs kiépítve, vagy a csatlakozás elfelejtődik.) A fő földelőkapocsra kell kötni az EPH rendszer gerincvezetőjét. Az EPH rendszerbe be kell kötni az épületben lévő vezetőanyagú közüzemi csővezetékeket, a szerkezeti idegen vezetőképes részeket (amennyiben normál használat esetén hozzáférhetők), a fémes központi fűtési és légkondicionáló berendezéseket és a vasbeton épületszerkezeti elemeket, amennyiben azok hozzáférhetők, és villamos összekötésük megbízható. Az épületbe „belépő" vezetőképes részeket az épületen belül, a belépési ponthoz lehető legközelebb kell az EPH-ba bekötni. (Látható, hogy mennyire nem vall szakmaiságra, ha az EPH csomópontot automatikusan a fő földelőkapcson létesítjük, hiszen az lehet, hogy távol van a belépési ponttól vagy pontoktól.) Az EPH-ba – egyeztetés után – még be kell kötni a távközlési kábelek összes fémköpenyét. A földelő, EPH és védővezetők megfelelőségére a legfontosabb szabvány a HD 60364-5-54. Ha nem is ebben a cikkben, de részletesen kifejtjük, mert elég sok pénzt kidobálunk az ablakon a szabvány hagyományon alapuló alkalmazása miatt.
Kell mérni ezeket a vezetőket? Alapesetben nem. A HD 60364-6 szabvány a kötelezően előírt vizsgálatok részeként szemrevételezéssel történő ellenőrzést ír elő. Erről az Alapdokumentácó – Elvégzett vizsgálatok felsorolása részében kell nyilatkozni, a „védővezetők, köztük a védő egyenpotenciálra hozó vezetők és a kiegészítő egyenpotenciálra hozó vezetők megléte és megfelelősége (az MSZ HD 60364-5-54 alapján)” pontban. Nem kell tehát külön mérési eredményeket feltüntetni, különösen nem hurokellenállásként (vagy hurokimpedanciaként). Csakis kétség felmerülése esetén kell igazolni a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés ha-tékonyságát. Láthatjuk tehát, hogy mielőtt a felülvizsgáló egyetlen mérést is végezne, ellenőriznie kell a földelő és egyenpotenciálra hozó hálózat meglétét és megfelelőségét.
A táblázat
Az önműködő lekapcsolás hiba esetén védelmi módnál ellenőrizni kell, hogy adott időn belül megtörténik-e az áramkör vagy a szerkezet fázisvezetőjének megtáplálása. Mitől függ ez az idő? Végáramkörről (32 A alatt vagy felette), NT vagy TT, egyenáramú vagy váltakozó áramú rendszerről van-e szó, és végül, de nem utolsó sorban a rendszer névleges feszültségétől. Az 1. táblázat mutatja be a kívánt lekapcsolási időket. A táblázat a legfeljebb 32 A-es végáramkörökre vonatkozik.
A dokumentálás
Most megint tegyünk egy kis kitérőt a dokumentálás tekintetében, hiszen ez ennek a cikksorozatnak az elsődleges célja. Elég gyakran fordul elő, hogy megadják a jegyzőkönyvben a maximálisan megengedett hurokimpedan- cia értékét. Azonban ez egyrészt nem kötelező, másrészt sokszor rosszul van számítva. Gyakori hiba például, hogy elfelejtkeznek arról, hogy az elosztó áramkörökre és a 32 A-nél nagyobb végáramkörökre a megengedett legnagyobb lekapcsolási idő 5 s.
Hálózat mód
Jó látni a különbséget a hálózat és az érintésvédelmi mód között. Nem szőrszálhasogatás, csak mindkettőt fel kell tüntetni az Alapdokumentáció – Minősítési alapadatok részében.
Szinte kivétel nélkül az alapvető érintésvédelmi mód a nullázás. Ez az elnevezés abból ered, hogy régen a nullavezetőt a testre is csatlakoztatták, így a testzárlat egyben fáziszárlatot is jelentett, és a védelem megszólalt. Azonban ha a nullavezető a leágazó pont előtt megszakadt, akkor csak a harangok szólaltak meg, és azok sem az érintésvédelem hatásosságának elismeréseként. Ma már természetesen a PE vezetőt kötik a testre, ami csak a PEN vezető szétválasztásának pontjában van kapcsolatban a nullavezetővel.
A nullázás (ma már „védővezetőzés”) TN-C, TN-S és TN-C-S rendszerekben is lehetséges. (A HD 60364-4-41 már nem a védővezetőt igénylő érintésvédelmi mód elnevezést használja, hanem a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi módnak hívja.)
Sokszor látunk ehhez hasonló megfogalmazásokat: alapvető védelmi mód TN-S áram-védőkapcsolóval és földeléssel (vagy EPH-val). Több gond is van ezzel. Egyrészt az ÁVK használata nem alap-, hanem kiegészítő védelmi mód. Ugyanez igaz az EPH-ra is. A TN-S pedig nem védelmi mód, hanem a hálózat kiépítésére utal. A földelés pedig a nullázás alapkövetelménye. Arról nem is beszélve hogy egy TN rendszeren lehet például kettős szigetelésű vagy törpefeszültségű védelmi móddal rendelkező szerkezet is.
Magyarország az esetek döntő többségében – szó szerint pár kivételtől eltekintve – a 400/230 voltos hálózatok PEN vezetősek, és csak az épület főelosztójában történik a PEN szétválasztása N-re és PE-re. Az igaz ebben az esetben, hogy a létesítményen belül a rendszer TN S, de a hálózat az érintésvédelem szempontjából: TN C S. Miért? Mert hurokimpedanciát a PE-PEN transzformátortekercs-fázisvezetőn keresztül mérünk. TN S hálózatról érintésvédelem szempontjából csak akkor beszélhetünk, ha a földelt transzformátor csillagpontjáról külön van elhozva a PE és az N vezető is. Ez például akkor szokott előfordulni, ha a létesítménynek „saját” transzformátora van, és az ráadásul közel is van a 0,4 kV-os elosztóhoz.
Míg a TN rendszerekben a nullázás az alapvető érintésvédelmi mód, a TT és IT rendszer esetében ez a védőföldelés. Természetesen mind a TN rendszerekben használatos nullázás, mind a TT és IT rendszerekben használatos védőföldelés a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód része. Mind a nullázással, mind a védőföldeléssel megvalósított táplálás önműködő lekapcsolása védővezetőt igénylő védelmi mód.
Egy példa
Egy társasházat vagy egy átlagos üzemet tekintve a villamos hálózat rendszere általában: TN C S. Az alapvető érintésvédelmi mód pedig: nullázás (táplálás önműködő lekapcsolása). A minősítési alapadatokban fel kell sorolni a vizsgált rendszereket és védelmi módokat. Társasházunk esetében ezek TN C S; védelmi mód: a táplálás önműködő lekapcsolása; kettős vagy megerősített szigetelés; SELV- és PELV-törpefeszültség; kiegészítő védelem: áram-védőkapcsolók (RCD-k); kiegészítő egyenpotenciálú összekötés (a fürdőhelyiségek miatt!); egyenpotenciálra hozó hálózat (EPH). (Érdemes megjegyezni, hogy a dőlt betűvel szedettek mérési jegyzőkönyveit feltétlenül csatolni kell, a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvén kívül.)
Egy kis érdekesség
A HD 60364-4-41-ben a 411. rész a Védelmi mód: a táplálás önműködő lekapcsolása. Az általános előírások és az alap- és hibavédelemre vonatkozó követelmények ismertetése után, a 411.4. TN rendszerek; 411.5. TT rendszerek; 411.6. IT rendszerek után a A 411.7. pontban az Üzemi törpefeszültség (FELV) következik a felsorolásban. Vajon miért? 410.3.7. pont ezt írja: „Ha egy védelmi mód bizonyos feltételeit nem lehet biztosítani, akkor kiegészítő intézkedéseket kell alkalmazni úgy, hogy az óvintézkedések együttesen a biztonság azonos fokozatát nyújtsák. Megjegyzés: ennek a szabálynak az alkalmazására a 411.7. szakasz ad egy példát.” A FELV esetében a SELV/PELV védelmi módot ötvözzük a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi móddal. Az előbbiből a törpe-feszültséget használjuk, míg az utóbbibtól a védővezetőt, amelyet összekötünk a tápforrás primer áramkörének vezetőjével.
Az áramvédőkapcsoló (RCD)
Ha teljesen pontosak akarunk lenni – de nem akarunk –, hibaáram-védőkapcsoló, hiszen a működési elvét tekintve bizonyos nagyságú hibaáram hatására történik a lekapcsolás. (Szerintem egyébként sznobság kijavítani, vagy úgy tenni, mintha nem tudnánk, miről van szó, ha valaki a fi-relé megnevezést használja.) A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód tárgyalásánál az általános előírások pontban egyértelműen fogalmaznak.
Áram-védőkapcsoló használata kötelező:
A képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt, legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára. (Itt van két kivétel: nem kell áram-védőkapcsoló 1) a szakképzett vagy kioktatott személyek felügyelete alatt használt csatlakozóaljzatok, 2) egy fogyasztókészülék csatlakoztatására való egyedi csatlakozóaljzat esetében.) Szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetében. (Szabadtéri és mobil.)
Hibás iránytű – vagy mégsem? Házi feladat: szájhagyomány vagy nem?
- Kazán áramkörébe kell-e
- RCD, ha fix bekötésű?
- Igaz-e, hogy elég 100 mA-es áram-védőkapcsoló kültéri berendezések esetében?
- Ha ráírom, hogy „csak fax!”, akkor kell-e RCD, vagy az már egyedi csatlakozóaljzat?
- Kell-e „fi-relé” a csőfűtés áramkörébe?
- Lehet-e áram-védőkapcsolót használni TN-C rendszerekben?
- A válaszok csak szabvány- és jogszabály- hivatkozásokkal elfogadhatók.
A táblázathoz
- Ha a TT-rendszerekben a lekapcsolást túláramvédelmi eszköz végzi,
- és a berendezésben lévő összes idegen vezetőképes rész be van kötve az EPH-ba,
- akkor a TN rendszerekre alkalmazható legnagyobb lekapcsolási időket lehet figyelembe venni.
- 50 V < Uo < 120 V DC esetén szükség lehet lekapcsolásra
- az áramütés elleni védelmen kívül más okból kifolyólag is.
- Különleges berendezések vagy helyek esetében a rövidebb lekapcsolási időkre is szükség lehet.
- IT rendszerek esetében az első hiba előfordulásakor általános esetben még nincs előírva lekapcsolás.
- TN rendszerek esetében az elosztó áramkörökre és a 32 A-nél nagyobb végáramkörökre a megengedett legnagyobb lekapcsolási idő 5 s. TT rendszerek esetében ez az idő legfeljebb 1 s.
- Az is elég, ha a tápforrás kimeneti feszültsége U=120 V DC vagy 50 V AC alá csökken a meghatározott időn belül. Természetesen a lekapcsolásra más okokból kifolyólag ettől még szükség lehet.
„Kettős négyzet” védelmi mód
A szabvány ezek után a kettős vagy megerősített szigetelés védelmi mód tárgyalásával foglalkozik. A lényeg itt, hogy az alapszigetelés hibája esetén se jelenhessen meg veszélyes feszültség a villamos szerkezet megérinthető részein. Ebből következik, hogy 1) az alapvédelmet alapszigetelés, míg a hibavédelmet kiegészítő szigetelés vagy 2) az alap-és hibavédelmet az aktív és megérinthető fémrészek között megerősített szigetelés biztosítja.
Azonban két és fél esetben nem lehet ezt a védelmi módot alkalmazni:
- Nem lehet olyan áramkörök esetében alkalmazni, amelyek csatlakozóaljzatokat alkalmaznak.
- Nem lehet olyan berendezésen alkalmazni, ahol az üzemeltető felhatalmazás nélkül is kicserélhet szerkezeteket.
- Ha HD 60364-7 megfelelő része az adott helyre vagy körülményekre tiltja. Ez azért fél, mert ennek lehetőségét minden adott berendezésnél meg kell vizsgálni.
Gonoszkodhatok?
Kötelező-e mindenhova elvinni a védővezetőt, vagy ha tudjuk, hogy kettős szigetelésű lámpatest lesz felhelyezve, akkor nem szükséges?
Az üzemeltető csak felhatalmazással cserélheti le azt? Ezt rögzítjük a dokumentációban? (Melyikünk nem látott védővezetős lámpatestet fityegni a csupán L és N vezetős kiálláson? Az más kérdés, hogy villanyszerelő ilyet nem tesz.)
A 412.2.3.2. pont egyértelműen fogalmaz: A II. év. osztályú szerkezetet tápláló áramkörnek is tartalmaznia kell a vezetékezés minden pontjához és mindegyik szerelvényhez elvezetett és ott csatlakozóka- poccsal ellátott áramköri védővezetőt, kivéve abban az esetben, ha a berendezés szigorú felügyelet áll, és azon nem történhet olyan változtatás, amely lerontja a kettős szigetelés védelmi mód hatásosságát.
Követelmények: villamos szerkezetek
Vonatkozó szabvány szerinti típusvizsgálaton átesett és kettős szigetelés jelképével ellátott villamos szerkezet vagy szerkezetek együttese. Elosztó-berendezések esetében ez megerősített szigetelést is jelenthet.
Alapszigeteléssel ellátott villamos szerkezetek, amelyeket e szabvány szerinti burkolatokkal láttak el. Ekkor a burkolat belsejében és külsején fel kell tüntetni a földelési tilalom jelképét (1. ábra).
A szigeteletlen aktív részeket tartalmazó villamos szerkezeteken megerősített szigetelést kell alkalmazni. Ezeknek szintén teljesíteni kell a jelen szabvány burkolatokra vonatkozó követelményeit, és szintén el kell látni a földelési tilalom jelképével. Ilyen szigetelés csak akkor fogadható el, ha a kettős szigetelés alkalmazását a szerkezeti sajátosságok kizárják (porcelán foglalat.)
Egy észrevétel
Munkám során elég sok jegyzőkönyvet látok. A kollégák több módon oldják meg a mérési pontok felsorolását. Azon kívül, hogy az összes mérési pontot tételesen rögzíteni kell, nem szeretnénk egyéni szabályokat felállítani. Azonban van egy – szerintem hasznos – szokás Magyarországon, amire egyébként az MSZ HD 60364-6:2007 ZA melléklete is utal.
A kollégák többsége a táplálás önműködő lekapcsolása jegyzőkönyvben sorolja fel az összes mérési (vagy csak vizsgált) pontot, például a kettős vagy megerősített szigetelés védelmi módhoz tartozó áramköröket is. Természetesen nem írnak hurokimpedanciát, „csak” Megfelelt értékelést. Ezt azért tartom jó megoldásnak, mert így sokkal nyomon követhetőbb a felülvizsgálat menete, és nem marad ki a jegyzőkönyvből vizsgálandó áramkör. Mások ehelyett külön felsorolják a kettős szigetelésű vizsgálatokat. Természetesen ez is teljesen megfelelő, hangsúlyozom, nem akarunk önkényes szabályokat felállítani.
A csak alapszigeteléssel ellátott vezetőképes részeket minimum IPXXB vagy IP2X védettségi fokozatú szigetelőburkolatban kell elhelyezni.Követelmények: burkolatok
- A szigetelőburkolaton ne legyenek olyan keresztülmenő vezetőképes részek, amelyek feszültséget továbbíthatnának.
- Ne legyenek a burkolatnak olyan nem vezetőképes részei, amelyeket le tudnak cserélni olyan vezetőanyagú részekre (például csavarok), melyek a burkolat szigetelését leronthatják. (Most már tudjuk, miért az a sok nyakatekert rögzítési megoldás a kiselosztóknál.)
- Ha mégis át kell vezetni, olyan megoldás(oka)t kell alkalmazni, amelyek hiba esetén nem csökkentik a védelem szintjét.
- Ha a szigetelőburkolat fedele – ajtaja – szerszám vagy kulcs nélkül nyitható, akkor a nyitott ajtó mögött hozzáférhető ösz-szes vezetőképes részt olyan minimum IPXXB vagy IP2X védettségi fokozatú szigetelő védőfedés mögött kell elhelyezni, amelynek eltávolítása csak szerszámmal vagy kulccsal történhet. (Érdekelne egy fotó egy kulcs vagy szerszám nélkül nyitható szigetelőburkolat mögött egy kulcs-csal nyitható szigetelő védőfedésről.)
- A szigetelőburkolaton belüli vezetőképes részeket nem szabad védővezetővel öszszekötni.
- Amennyiben más villamos szerkezetek tápáramkörének védővezetője átvezethető a burkolaton, ezeket az aktív részekre vonatkozó előírások szerint kell szigetelni, és PE kapocsként meg kell jelölni.
- A testeket és a közbenső részeket csak akkor szabad a védővezetővel összekötni, ha ezt az adott villamos szerkezetekre való előírások kifejezetten előírják.
- A burkolat ne befolyásolja hátrányosan az ily módon védett villamos szerkezet működését.
Megjegyzés
Egyértelmű, hogy a felülvizsgáló helyzete lényegesen egyszerűbb, ha a termék típusvizsgált és kettős négyzettel ellátott, azonban nemcsak ilyen szerkezettel találkozhat. Akkor bizony szükséges lehet a szerkezet megbontása. Láthatjuk tehát, hogy a szemrevételezéses megtekintés nemcsak egy „jé, de ép és kész” szemvillantás, hanem esetleg hosszabb időt igénylő vizsgálódás is lehet. (Most megint nem mennék bele a mérési pontok szerinti díjszabás rejtelmeibe.)
Követelmények: létesítés
- A szerkezetek szerelése, rögzítése során a védelmi szint nem csökkenhet.
- Minden kettős szigetelésű szerkezetet tápláló áramkörnek tartalmaznia kell védővezetőt is. Így az üzemeltető bármikor lecserélheti a II. év. osztályú szerkezeteket I. év. osztályúra. Kivételt csak az a berendezés képez, amelyen nem lehet a kettős szigetelés védelmi mód hatásosságát csökkenteni. (De erről már volt szó.)
Követelmények:kábel- és vezetékrendszerek
- A kábel- és vezetékrendszerek névleges feszültsége nem lehet kisebb a rendszer névleges feszültségénél (legalább 300/ 500 V).
- A kábelnek van nemfémes köpenye, nemfémes kábelcsatornában vagy nemfémes védőcsőben van elhelyezve.
Védelmi mód: Kettős vagy megerősített szigetelés – Felülvizsgálat
Az érintésvédelmi felülvizsgálónak szemrevételezéssel kell meggyőződnie arról, hogy a vizsgált áramkör és az arról táplált szerkezet megfelel a kettős vagy megerősített szigetelés védelmi mód követelményeinek, amelyek a villamos szerkezetekre, a burkolatokra, a létesítésre és a kábel- és vezetékrendszerekre vonatkoznak.
Az MSZ 4851:1991 szerint, amennyiben a szerkezet 50x50 mm-nél nagyobb érinthető fémrészekkel rendelkezik, szigetelésméréses műszeres vizsgálatot kell végezni. Az ellenőrzést az üzemi vezetők és az 50x 50 mm-nél nagyobb érinthető fémrészek között kell elvégezni.
A kettős vagy megerősített szigetelésű villamos szerkezeteknél azonban nem követelmény, hogy ezek a részek villamos kapcsolatban legyenek egymással. Ha nem bizonyítható, hogy ezek a szerkezeti elemek villamos kapcsolatban állnak egymással (szabványos folytonossági vizsgálattal), a vizsgálatot külön-külön, minden egyes fémrész tekintetében el kell végezni.
Pár előírás – külön a mi szórakoztatásunkra:
- A szigetelésmérés egyik pólusa egy minimum 200x100 mm, a vizsgált burkolatrészeket teljesen beborító fémfólia. (Kisebb méretű csak akkor lehet, ha az a teljes vizsgált részt beborítja.)
- A fólia mellőzhető, ha bizonyított, hogy a vizsgált fémrész fémtiszta, és nem a festés vagy a lakkozás „biztosítja” a kellő mértékű szigetelést. (Ezt úgy bizonyíthatjuk, hogy legalább 20 mm-re egymástól szabványos folytonosságmérést végzünk az adott fémrészen.)
- Ha lehet, az alapszigetelést és a kiegészítő szigetelést külön kell vizsgálni.
- A névleges mérőfeszültség 500-1000 V egyenfeszültség.
- A szigetelés a mérések alapján megfelelő, ha a mért érték 1) kiegészítő szigetelés, megerősített szigetelés, együtt mért alap- és kiegészítő szigetelés esetén legalább 4 M ; 2) külön mért alapszigetelés hideg állapotú hőkészülék esetén legalább 0,2 M , minden más gyártmány esetén legalább 2 M .
- A szabvány megengedi még a feszültségpróbát (2500 V +/- 10%, minimum 5 s stb.) is a szigetelési ellenállás mérése helyett, de nem vagyunk mazochisták.
A szabvány további felépítése
A szabvány ezek után a villamos elválasztással, SELV- és PELV-törpefeszültség védelmi módokkal foglalkozik. Ezek után jön a kiegészítő védelmek (áram-védőkapcsolók, kiegészítő egyenpotenciálú összekötés) fejtegetése. Végül az „A” melléklet – Alapvédelemre vonatkozó követelmények; a „B” melléklet – Védőakadályok és az elérhető tartományon kívüli elhelyezés; majd a „C” melléklet – Csak szakképzett vagy kioktatott személyek által irányított vagy felügyelt berendezésekre alkalmazható védelmi módok ismertetése zárja a sort. A HD 60364-4-41 végén található ZA és ZB mellékletek – előírás: speciális nemzeti feltételek és tájékoztatás: A-eltérések) Magyarországot nem érintik.
Pakolunk tovább
Figyelmesebb hajózók észrevehetik, hogy pár dolog még nem került a helyére. Ilyen például a TT és IT rendszerek földelési ellenállás-vizsgálata. De nem kell aggódni. Van a polcon még hely. Addig is mérési pontokban gazdag, áramütésmentes munkával eseménydús napokat kívánok.